és most mivan? nyolc hete semmi. A négyszeresét kaptam vissza annak , amit nem bírtam ki .
Nem tudom milyen büntetés ez , vagy ez előre így kellet lennie , de én ebbe úgy bele fáradtam ,hogy az hihetetlen. Utálom , azt hogy minden este sírva fekszem , le ahogy azt tegnap este is tettem.
Olyanokat mondtam ki , amiket azelőtt soha nem mertem volna. Nem akarok vele többet találkozni , nem akarom megcsókolni . nem akarok belenézni azokba a gyönyörű zöld szemeibe. félek attól ,hogy újra belé szeretek . nem! soha többé nem akarom megölelni , nem akarok még rá nézni se. nem akarok még egyszer fejre esni. Eddig magamat hibáztattam azért , hogy nem találkozunk , de rájöttem hogy annak már 5 hete.
- Mindenkiben van valami szép , valakiben az ha elfelejted! -.
